Dr. Edward Bach angol orvos 1930 és 1936 között dolgozta ki a róla elnevezett gyógyító eljárást, a Bach-virágterápiát. Alapgondolata szerint: „Csak akkor válunk érzékennyé külsõ hatásokra, ha engedjük, hogy belénk lopózzon a kétely, a depresszió, a döntésképtelenség vagy a félelem.” Dr. Bach szerint életünk során két alapvetõ hibát követhetünk el: engedjük, hogy életünk kérdéseiben mások döntsenek helyettünk; alárendeljük magunkat mások akaratának. Vagy éppen fordítva, mi akarunk azok lenni, akik másokat befolyásolnak. Az elsõ esetben nem tudjuk betölteni saját hivatásunkat. A másik esetben elfelejtjük, hogy mindenki csak maga oldhatja meg problémáit. Sokszor szinte lehetetlen kideríteni, hogy a beteg melyik csoportba tartozik. Ennél sokkal könnyebb azt a lelki jelenséget megragadni, amely a konkrét betegséget okozza. Bach 38 ilyen lelkiállapotot különböztet meg, s ezeket 7 nagy csoportba sorolja. Ma a virágesszenciák Nyugat-Európában és Amerikában részét képezik a házipatikáknak, és számos orvos, pszichiáter és természetgyógyász alkalmazza õket, az alábbiak szerint. 1. FÉLELEMRE

NAPVIRÁG: Gyógyír vészhelyzetekre. Olyan esetekben használatos, amikor látszólag minden remény elveszett. Olyankor, amikor a betegen teljesen eluralkodott a rettegés. Ha a beteg nincsen eszméleténél, akkor ajkait is megnedvesíthetjük a gyógyírral.
BOHÓCVIRÁG: Akkor van szükség erre az esszenciára, ha az ember retteg a világ dolgaitól: fájdalomtól, balesetektõl, nyomortól, sötétségtõl, egyedülléttõl, szerencsétlenségektõl, a mindennapi élet eseményeitõl.
CSERESZNYESZILVA: Félelem a józan ész elveszítésétõl, attól, hogy az ember enged a késztetésnek, hogy félelmetes, szörnyû tetteket kövessen el, amelyeket valójában elutasít.
REZGÕNYÁR: Nem valóságos, megmagyarázhatatlan félelmekre. Amikor a beteget baljóslatú sejtelmek kínozzák nappal és éjjel egyaránt Az ilyesfajta problémáktól szenvedõ emberek gyakran húzódoznak attól, hogy titkos félelmeiket megosszák másokkal.
VÖRÖS VADGESZTENYE: Azok számára, akik rettenetesen féltenek másokat. Önmagukért gyakran már nem aggódnak, attól viszont rettegnek, hogy szeretteikkel szerencsétlen, szörnyû dolgok történhetnek.

2. BIZONYTALANSÁGRA

KÉKGYÖKÉR: Azok számára, akikben nincsen elegendõ magabiztosság, önbizalom, s emiatt képtelenek a döntéshozatalra.
SZIKÁRKA: Azok számára, akik képtelenek két dolog közül választani: elõször az egyik tûnik jónak számukra, azután úgy látszik, hogy mégis inkább a másik a megfelelõ.
TÁRNICS: Azoknak, akik könnyen elkedvetlenednek. Lehetséges, hogy életük különbözõ területein jól haladnak, olykor azonban egy kisebb akadály is kedvüket szegheti.
SÜLZANÓT: Nagyon mélyrõl fakadó reménytelenség esetén, amikor a beteg úgy érzi, hogy számára nincs segítség.
GYERTYÁN: Azoknak, akik úgy érzik, nincsen elegendõ fizikai vagy szellemi erejük és kitartásuk ahhoz, hogy cipeljék a vállukra nehezedõ terheket. A mindennapi élet gondjai túlzottnak, megoldhatatlannak tûnnek számukra, jóllehet feladataikat általában sikeresen teljesítik.
ROZSNOK: Azoknak, akik valami rendkívülit szeretnének véghezvinni, de nehezen döntik el, hogy milyen tevékenységet válasszanak. Bár nagy bennük a lelkesedés, mégsem vonzódnak különösebben egyetlen területhez sem.

3. A JELEN TÖRTÉNÉSEI IRÁNTI KÖZÖMBÖSSÉGRE

ISZALAG: Csendes, nyugodt, visszahúzódó emberek számára, akik örökké álmodoznak, akik pillanatnyi helyzetükben nem érzik túlságosan jól magukat. Ha megbetegednek, semmilyen erõfeszítést nem tesznek javulásuk érdekében.
JERIKÓI LONC: Azoknak, akik a múltban élnek, be nem teljesült ábrándokat kergetnek, s nem hiszik, hogy lehetnek még olyan boldogok, mint régen.
VADRÓZSA: Azok számára, akik ok nélkül érdektelenné váltak a világ eseményei iránt. Végzik a dolgukat, de nem tesznek különösebb erõfeszítést azért, hogy sorsukat jobbá tegyék. Harc nélkül lemondanak az életrõl.
OLAJFA: Azoknak, akik teljesen kimerültek, és úgy érzik, nincs egy csepp energiájuk sem arra, hogy bármiféle további erõfeszítést tegyenek. Számukra a mindennapi élet kemény munka, öröm és élvezet nélkül.
FEHÉR VADGESZTENYE: Mindazoknak, akikben nyomasztó gondolatok merülnek fel, amelyek makacsul visszatérnek. Elûzik a lelki békét és lehetetlenné teszik, hogy a beteg a munkájára, örömeire gondoljon.
VADREPCE: Azok számára, akik búskomorságra, kétségbeesésre hajlamosak, mintha egy hideg, sötét felhõ árnyékolná be õket, s rejtené el szemük elõl a fényt és az életörömöt.
VADGESZTENYERÜGY: Azoknak, akik nem okulnak, ugyanazt a hibát többször is elkövetik.

4. MAGÁNYOSSÁGRA

BÉKALILIOM: Azok számára, akik egyedül szeretnek lenni. Csendes, nyugodt, visszahúzódó emberek, keveset beszélnek, függetlenek, csak önmagukra támaszkodnak. Nem befolyásolhatók.
NEBÁNCSVIRÁG: Azoknak, akik gondolkodásukban és tetteikben egyaránt gyorsak. Ha betegek, azonnal meg akarnak gyógyulni. Képtelenek türelmet tanúsítani a lassú emberekkel szemben. Jobban szeretnek egyedül dolgozni és gondolkodni.
HANGAFÛ: Azoknak, akik állandóan társaságot keresnek, fontosnak tartják, hogy problémáikat másokkal is megvitassák. A hallgató személye azonban nem igazán fontos számukra. A magány boldogtalanná teszi õket.

5. A KÜLSÕ HATÁSOK IRÁNTI TÚLZOTT ÉRZÉKENYSÉGRE

APRÓBOJTORJÁN: Olyan emberek számára, akiket a viták és veszekedések fárasztanak. Sok mindenrõl lemondanak, hogy a konfliktusokat elkerüljék.
KISEZERJÓFÛ: Kedves, csendes, békés embereknek, akik túlzottan kiszolgálnak másokat, szinte rabszolgává válnak, és közben hajlamosak túlértékelni erejüket.
DIÓFA: Azoknak, akiknek határozott elképzeléseik vannak, amelyek teljesen kitöltik életüket, ugyanakkor mások erõsebb meggyõzõdése miatt hajlamosak feladni saját céljaikat és elképzeléseiket.
MAGYAL: Azoknak, akiken idõnként eluralkodik a féltékenység, az irigység, a bosszúvágy vagy a gyanakvás. A haragos nyugtalanság különféle állapotaira.

6. KÉTSÉGBEESÉSRE

VÖRÖSFENYÕ: A kishitûeknek. Azoknak, akik nincsenek megelégedve önmagukkal. Úgy érzik, soha nem lesznek sikeresek, ezért nem is tesznek igazi erõfeszítéseket a sikerért.
ERDEIFENYÕ: Az elégedetleneknek. Azok számára, akik folyton vádolják önmagukat. Ha sikeresek, akkor úgy érzik, hogy sokkal jobban is megcsinálhatták volna. Néha mások hibáit is magukra veszik.
SZILFA: Azoknak, akik jól végzik munkájukat, de néha erõt vesz rajtuk a levertség, és úgy érzik, vállalt feladatuk annyira nehéz, hogy emberi erõvel képtelenség azt véghezvinni.
SZELÍDGESZTENYE: Azokban a pillanatokban van szükség erre az eszenciára, amikor az ember úgy érzi, hogy szenvedései elviselhetetlenné váltak. Elérkezett tûrõképessége végsõ határához; a beteg nem bírja tovább, úgy érzi, fel kell adnia.
ERNYÕS MADÁRTEJ: Azoknak, akiknek a lelkét mérhetetlen elesettség, bánat nyomja. Sokkos állapot, közelálló személy elvesztése, baleset utáni ijedtség esetén alkalmazható szer.
FÛZFA: Azoknak, akiket olyan csapás ért, amit képtelenek harag és neheztelés nélkül elviselni. Úgy vélik, ilyen mértékû megpróbáltatást nem érdemeltek meg, igazságtalannak tartják.
TÖLGYFA: Azok számára, akik minden erejüket latba vetve küzdenek betegségükkel vagy a mindennapi élet problémáival. Keményen harcolnak, mindent megpróbálnak, és elégedetlenek önmagukkal, ha a betegség meggátolja õket kötelezettségeik teljesítésében vagy mások segítésében.
VADALMA: Megtisztulást hozó esszencia azok számára, akik tisztátalannak érzik magukat. Ennek oka sokszor valami jelentéktelen apróság, máskor viszont komoly betegség is lehet.

7. A MÁSOK BOLDOGULÁSA MIATTI TÚLZOTT AGGÓDÁSRA

KATÁNGKÓRÓ: Azok számára, akik eltúlozzák az aggódást, akik hajlamosak túlzásba vinni a gyermekeikrõl, rokonaikról, barátaikról való gondoskodást, s mindig akad valami, amit rendbe hoznának. Megkövetelik, hogy szeretteik állandóan a közelükben legyenek.
VASFÛ: Azoknak, akiknek szilárd elképzeléseik vannak az életrõl, csak nagyon ritkán változtatnak. Legfõbb vágyuk, hogy a körülöttük élõket is meggyõzzék saját igazukról. Ha megbetegszenek, sokáig lábon folytatják munkájukat akkor is, amikor mások már régen feladták volna.
SZÕLÕ: Határozott, fogékony embereknek, akik biztosak saját képességeikben, és úgy vélik, hogy mindenkinek hasznára válna, ha elfogadná az általuk felajánlott segítséget, Ha betegek, ápolóikat is õk akarják irányítani.
BÜKKFA: Azoknak, akiknek több toleranciát, elnézést és megértést kellene tanúsítaniuk, hiszen minden lény útja más, s mindenki saját tökéletesítésén munkálkodik.