0. Az aura legbelsõ rétege az anyagi vagy fizikai test
1. Az ezt követõ az étertest
2. Az asztráltest
3. A mentáltest 
4. A legkülsõ a kozmikus vagy isteni test
 

Az aura érzékeléséhez, elsõdlegesen az étertest megpillantásához nyugodt, feszültségektõl mentes állapot és kezdetben félhomály és egy másik személy szükségeltetik.
Kérd meg a segítõdet, hogy álljon egy egyszínû fal elé (lehetõleg egyszínû ruhában, hogy a minták és a színek ne vonják el a figyelmedet), tõled kb. 2-3 méterre. Úgy nézz rá, mintha egy mögötte kb. 1 méterre lévõ pontot fixálnál, miközben õt (is) látod. 
Az aura a legerõsebben a fej körül és a vállaknál, vagy a kezeknél, elsõsorban a tenyércsakránál érzékelhetõ a legerõsebben. Érdemes elõször ezeket a területeket figyelni. Pár másodperc elteltével körvonalazódik egy felhõszerû derengés, az étertest. 
Ez könnyedén látható a fizikai látás segítségével, ám a továbbiakkal kicsit nehezebb a helyzet. Lehet, hogy felfigyeltél már arra, hogy bizonyos emberek mellett jól vagy rosszul érzed magad, függetlenül attól, hogy akár komolyabban megnézted vagy ismerted volna korábban. Belekerülve az illetõ aurájába, ’megláttad’ az asztrális és mentális rétegeit, amikre ösztönösen reagáltál, feltöltõdtél, esetleg lemerültél tõle. 
Idõs, beteg emberek mellett érezhetted azt is, hogy zsibbadni kezdenek a kezeid, esetleg a tenyeredben vagy az ujjjaidban melegséget tapasztaltál. Ahogy a legyengült aura találkozik egy erõs, feltötlõdött szervezettel, automatikusan rákapcsolódik, még akkor is, ha annyira ’lyukas’, hogy képtelen a hosszabb távú feltöltõdésre. 

Amikor az érzés felmerül, tudatosítsd, igyekezz meghatározni a milyenségét, az irányultságát. Azt, hogy Te indítottad-e el a sugarat, azaz ítélkeztél a látottak alapján, vagy csak fogadtad a beérkezõ információkat.
A további rétegek érzékelése már sok gyakorlást, tapasztalatot és önismeretet igényel, hiszen amit önmagadban nem ismersz kellõképpen, azt másban sem tudod még megtalálni és értelmezni. 
A mentális réteg megfigyelése a legegyszerõbben akkor történhet, amikor egy elõadót figyelsz, aki éppen koncentrál, miközben erõsen sugározza is ki az információt, amit át akar adni a hallgatóságnak.
A kozmikus réteg megtapasztalásához azonban már szükséges a ’magasabbrendû’ mágia ismerete. A tudatosított egységélmény, a ’Minden’ megértése csak az egyik pólusa ennek a rétegnek. A másik a ’Semmi’ befogadása, az ’Én’ olyan mértékû összehúzódása és kiterjesztése, amihez eljutni csak az alsóbb síkok megismerése után lehetséges. 

Figyelj a légzésedre, és ezáltal az energia ki- és beáramlására. Próbáld meg elérni a Gyökércsakrát, majd áramoltatva juttasd fel a Koronacsakráig, mintha a Gyökércsakrán keresztül a földbõl szívnád be, és a Koronacsakrán keresztül az égbe fújnád ki a levegõt. (Hasonló gyakorlat, mint a Kundalini, a Gyökércsakrában összetekeredve ’alvó’ kígyó felébresztése.)
Amikor ez már megy, fordítsd egymás felé a két tenyeredet. Figyelj a közöttük létrejövõ vonzásra illetve taszításra. Közelítsd egymás felé a kezeidet, figyeld meg, hogyan változik, sûrûsödik a közöttük lévõ energia. 

Amennyiben nem érzed kellõképpen, dörzsöld össze a két tenyered, vagy nyújtsd ki a karod, tenyérrel lefelé, majd párszor szorítsd ökölbe a kezeidet. A vér áramlása aktivizálja a magasabb síkú energiák áramlását is. 
Ezután folytasd a gyakorlatot. Tedd egymás mellé a két kezed, tenyérrel felfelé. Gondolatban sûrítsd össze az energiát bennük egy gömbbé, és figyeld meg, milyen változást érzékelsz. 
Fizikai mozgással is jelezve dobd fel ezt az energiagömböt egy kicsit, mintha labda lenne, várd meg, hogy visszaessen. A gyakorlat közben figyelj a változásokra, a gömb súlyára, méretére, sûrûségére, a feldobás elõtti és a visszaesés utáni állapotára. 
Amikor ez már megy, aktivizáld az energiát a jobb (aktív) kezedben. Indítsd el a testeden belül, folyamatos koncentrációval tartsd fent, hogy ne szóródjon szét, majd vidd át a bal kezedbe. Amikor sikerült, indítsd el innen is, és szintén a testeden belül juttasd el a bal lábadba, végül a jobb lábadba. 

Egy kicsit bonyolultabb verziója a gyakorlatnak, amikor a jobb kézbõl a bal lábba, majd onnan a jobb lábba, végül a bal kézbe küldöd az energiát. Amikor megvan, vidd fel az energiát a fejedbe, majd told le a Gyökércsakráig. 
A következõ alkalommal kezdd a bal lábnál, vidd fel a jobb kézbe, onnan a bal kézbe, le a jobb lábba. Amikor már ez is sikerül, koncentráld össze a Gyökércsakrában, azután told fel a fejbe. 
 

A korábban ismertetett gyakorlatok elvégzése után készen állsz arra, hogy (tudatosan is) feltöltsd az aurád. 

A Gyökércsakra felõl: 

Figyelj a légzésedre, alkalmazd a már ismert csakralégzést (a földbõl a fejbe). Képzeld el ahogy a fizikai tested megtelik energiával, mint egy lufi, minden egyes lélegzetvétellel egyre nagyobb és nagyobb lesz az energiaszintje. 
Egy pár lélegzetvétel után terjeszd ki ezt a légzést az étertestedre, majd az asztráltestedre, a mentáltestedre, végül a kozmikus testedre is. 
Amikor elérted ezt a réteget, gondolatban erõsítsd meg az aura legkülsõ rétegét, azaz a védõburkot.

A Koronacsakra felõl: 

Képzeld el magad körül az aurádat, egy nagy gömb belsejében állsz. Nézz végig rajta belülrõl. Figyeld meg, látsz-e rajta ’lyukat’, olyan területet, ahol az energia elfojik. Ha igen, oszlasd el egyenletesen a meglévõ burkot magad körül, vagyis zárd le a lyukakat. 
Most nyisd meg a Koronacsakrádat, és engedd, hogy a kozmikus energia, mint egy gyöngyházfehér ’folyadék’ beáramoljon az aurádba és feltöltse azt. Amikor elkészültél, újra oszlasd el az egészet, hogy felül is összeérjen, majd gondolatban erõsítsd meg az aura legkülsõ rétegét. 

Az aurafeltöltésnek számtalan módja van. Kísérletezz, figyelj a történésekre, az utóhatásokra, az eredményre. A késõbbiekben azt használd, amelyik a leghatásosabb volt számodra, de figyelj arra, hogy idõnként ellenõrizd, aktuális-e még egy adott és jól bevált gyakorlat, vagy esetleg már valami mást lenne érdemesebb csinálnod. 

Alkalmazkodj az adott helyzethez, és ne feledd, hogy minden egyes gyakorlattal fejlõdsz, azaz egy idõ után már más lesz megfelelõ számodra.
 

Ahhoz, hogy tudatosan beleavatkozz más energiarendszerébe, magabiztosnak kell lenned az adott területen (és az adott szintig). Amennyiben nem vagy az, akkor sem ronthatsz el semmit, még ha úgy is érzed (vagy úgy is tûnik) utána, hogy akaratlanul (pontosabban nem tudatosan) felborítottad más látszólagos lelki békéjét, esetleg egészségét. 
Energiafeltöltés után sokszor elõfordulnak krízisek, nehéz helyzetek, amiket az okoz, hogy az eddig eltömõdött csakrák hirtelen megnyílnak (az elfojtott problémák felszínre kerülnek). 
Aki nem képes ezeket elõre látni, megbeszélni a ’pácienssel’, majd segíteni kezelni, az nehéz helyzetbe kerülhet egy egyszerû energiafeltöltés után. 
A legnehezebben kezelhetõ feladat az önmegismerésben a bûntudat feloldása, sok esetben ez csak több inkarnációval lehetséges. 
(Téves, pontosabban hiányos az az elmélet vagy nézet, hogy más tanításával, energetikai kezelésével átvehetõ az illetõ (’rossz’) sorsa, karmája, életfeladata, terhei. Egyszerûen arról van szó, hogy a nem kellõ tudással és nem harmonikusan végzett beavatkozás elõre nem látott és negatívnak beállított következménye bûntudatot okozhat a beavatkozónak, aminek feloldása már a saját karmáját terheli.) 

A jó és a rossz magasabb síkokon egészen mást jelent, mint az általános emberi normák és fogalmak szerint. Tehát ha nem vagy benne biztos, hogy átlátod és kezelni tudod az adott helyzetet és annak lehetséges következményeit, még várj a beavatkozással, vagy kérj tanácsot attól, aki véleményed szerint többet tud nálad. 
Minél jobban megismered a saját energiarendszered, annál inkább képes leszel átlátni (és kezelni) másét is. 

Ne terhelj másokat új tudásoddal, de ha úgy látod, hogy szükség van rá, ajánld fel a segítséget. Nem mindenki fogadja be ezt a fajta információt, tehát neked kell észrevenned azt, akit nem ijesztesz meg, és nem is dühítesz fel vele.
Csak azon tudsz segíteni, aki akarja, és engedi is ezt. 

Elõször is kérdezd meg az illetõt arról, hogy mit érez vagy gondol. Igyekezz megtalálni azt, miért merült ki, és miért nem töltûdik fel kellúképpen és automatikusan. 
Segíts neki az ellazulásban, feküldjön vagy üljön le kényelmesen. ’Ébreszd’ fel az energiát a jobb kezedben, majd tedd rá (vagy fölé) egyesével a fõ csakráira. Figyeld meg a különbséget az egyes energiaközpontok között. Nézd meg az egymáshoz viszonyított nagyságukat, telítettségüket, forgási irányukat. Válaszd ki a leggyengébbet, és ott kezdd a feltöltést úgy, hogy a saját Koronacsakrádon keresztül lehúzod majd a kezeden át kitolod a(z) (kozmikus) energiát a kezelt személy csakrájába. 
Végezd el ezt sorban, utoljára hagyd az általad legerõsebbnek tartott csakrát. Amikor ezzel készen vagy, tedd a jobb (aktív) kezed a Koronacsakrája fölé, a bal (passzív) kezed a Gyökércsakrája fölé és egyenletesen oszlasd el közöttük az aurájában felgyûlt energiamennyiséget. Végezetül zárd le az aura védûburkát ahogyan a sajátoddal tetted egy korábbi gyakorlatban. 

Ezt a gyakorlatot bárkivel végezheted, akinek véleményed szerint szüksége van rá. Az emberekkel ezt megbeszélheted, állatok (növények) esetében viszont méginkább figyelned kell arra, hogy hol a határ. 
  
 (Eredeti: Nayah : A csakrák és az aura)