Letészem a lantot
| Letészem a lantot. Nyugodjék. |
| Tőlem ne várjon senki dalt. |
| Nem az vagyok, ki voltam egykor, |
| Belőlem a jobb rész kihalt. |
| A tűz nem melegít, nem él: |
| Csak, mint reves fáé, világa. |
|
| Más ég hintette rám mosolyját, |
| Bársony palástban járt a föld, |
| Madár zengett minden bokorban, |
| Midőn ez ajak dalra költ. |
| Fűszeresebb az esti szél, |
| Hímzettebb volt a rét virága. |
| | |