Eredeti élőhely: |
 |
 |
|
Szinte egész Európában megtalálható. Hazánkban főleg az Alföldön, de Dunántúlon, és Tiszántúlon is előfordul. Kedveli a mocsaras lápos, lassúfolyású csatornákat |
|
Jellemző: |
Lapos teste 15- 20 cm hosszú, és 700-800g. Hátpáncéljának színe a sötét barnától a feketéig terjed. Apró sárga foltok tarkítják a testét és a páncélját. |
|
Viselkedés: |
Vízben gyorsan mozognak. Nagyon óvatos állatok, a vizet nagyobb távolságra szinte sose hagyják el. Rövid idő alatt hozzászoknak az emberhez, és az ételt kézből is elveszik. |
|
Élelem: |
A mocsári teknős általában húsevő, hallakkal csigákkal, békalárvákkal, férgekkel és szinte minden náluk kisebb olyan állattal táplálkozik amit meg tud fogni. Néha még a dögökre is ráfanyalodhat. |
|
Szaporodás: |
A párzás április elején kezdődik. A vízben a hím hosszasan udvarol. A nőstény a tojásokat június elején laza homokos talajba rejti. 3-9 ovális alakú fehér tojást rak egy 8 cm-es gödörbe, amit utána betemet, és a nyomait teljesen eltünteti. Augusztus végén kelnek ki a tojásból a kis mocsári teknősök. Ha a nyár hűvös, akkor a tojások kikelése akár a következő év tavaszáig is elhúzódhat. A későn kikelt teknősök életképtelenül jönnek a világra, és hamar el is pusztulnak. A kis teknősök a vízbe igyekeznek és ott villám gyorsan el is tűnnek. 10-12 éves korukban válnak ivaréretté. A hímek haspáncélja befele homorodik farkuk körmeik hosszabbak, mint a nőstényeké. |
|
|
Védett állat! Ezért ha lehet akkor ne fogjuk be őket, tartsunk helyettük inkább ékszer teknőst. |
| |
|
|