Csokoládé
Finom, édes, olvadós. Sokan megszállottjai vagyunk. Úgy tartják: afrodiziákum. Van kerek és gömbölyű, lukas és töltött- és mindenki szereti. Mostanában pedig - új teóriák szerint - még egészséges is- Mert ne gondoljuk, hogy ami finom, csábító, az csak rossz lehet szervezetünknek. Mondják: ezer arcú a csokoládé jótékony hatása...
 |
 |
Csoki | A csokoládé rövid története
A csokoládé alapanyaga, a kakaóbab a 12-18 méter magasra megnövő Theobroma cacao nevű fa termése, a szó jelentése: -istenek eledele-. Ez a trópusi örökzöld vadon nő Közép- és Dél-Amerikában, Afrikában és Ázsia egyes részein.
A mai Mexikó területén élt maja indiánok már i.sz. 600 körül használták a csokoládé bizonyos változatát, amelyet mennyei ajándékként tiszteltek. Mágikus erőt tulajdonítottak neki, vallási szertartásokban, illetve gyógyszerként használták láz, köhögés és terhességi depresszió ellen. A maják keserű kakaóitalát az aztékok vaníliával és mézzel édesítették. Náluk a csokoládé gazdasági értéke kapott hangsúlyt: a nemesek italának tartották és az aranyporhoz hasonlóan cserealapként használták. Kolumbusz kakaómagot is hozott Európába, de mivel nem tudták, mit kezdjenek vele, a korabeli kereskedők elvetették. A csokoládé élvezetének titkát 1528-ban Cortez hozta el Európába, ahol a receptet kolostorokba zárva őrizték, és ízét csak a leggazdagabb nemesek ismerhették meg.
A csokoládé 1700 körül vált a közember számára is elérhetővé, ekkor az ún. csokoládéházak éppoly népszerűek voltak, mint a kávéházak. Franciaországban a hatóságok a csokoládét -veszedelmes kábítószernek- minősítették.
A csokoládé tejjel keverésének ötlete Anna angol királynő háziorvosától, Sir Hans Sloanetól származik. A modern kakaóporgyártást Johannes Van Houten holland vegyész találta fel, és ez tette lehetővé a csokoládé tömegtermelését.
A gyógyító csokoládé Életerőt, energiát ad : Fáradtság ellen a legajánlatosabb *gyógyszer*, mivel viszonylag sok kalóriát (500kcal/100g) tartalmaz. De nem csak kalóriát, hanem értékes ásványi anyagokat is, például káliumot, magnéziumot és nagy mennyiségű foszfort, sőt kalciumot és vasat is. És hogy vitamin is lenne benne? Van: méghozzá A, B1 és B2.
Agyserkentő A csokoládéban található rengeteg vegyület és anyag között a theophillinnek bizonyítottan serkentő hatást tulajdonít az orvostudomány, mind fizikai, mind szellemi tevékenységek esetén. Nem véletlen, hogy nagy művészek is kóros csokoládé-függők voltak, mint például Balzac, Goethe vagy Madame de Sévigné.
Magabiztosság és jókedv A csokoládé fogyasztása egy bizonyos fajta endorfin kiválasztását ösztönzi, pontosabban megnő a szervezet szerotonin-szintje. Ha ez az enzim nem éri el a megfelelő mennyiséget az ember szervezetében, az könnyen depresszióhoz vezethet. A csokoládé tehát éppen ennek az enzimnek a jelenlétét fokozza: eredményképpen jókedvű, derűlátó lesz a csokoládét majszoló lelkes édesszájú. A félreértés elkerülése végett: nem szükséges egy egész táblát felfalni ahhoz, hogy eufórikus boldogságban ússzunk, ugyanis már az első kocka beindítja az enzim működését.
A megunhatatlan, az ezerarcú, a mindenki kedvence csokoládé A biztos siker neve: csokoládé. Minden más esetben van valaki vendégeink vagy családunk körében, aki nem szereti. Vagy nem igazán. Vagy másképp. De a csokoládé mindig bejön. |